Fontos jogszabályváltozás!

2017. január 1. napjával módosultak a Ptk. egyesületekre, míg 2017. március 1. napjával az Ectv. és a Cnytv. valamennyi civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetekre vonatkozó szabályai.

2017. március 6.

A 2016. december 20. napján kihirdetett civil szervezetek és cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény 2017. január 1. napjával átfogóan módosította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyesületekre vonatkozó szabályait. Az egyesületekre vonatkozó módosított Ptk-beli szabályozás főbb irányait az ugyanezen menüpontban találhatókülön dokumentumban foglaltuk össze.

2017. január 1. napjával a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 11. §-a is módosult, illetve kiegészült egy új XI. fejezettel.

• A Ptké. módosított 11. § (1) bekezdése szerint a Ptk. hatálybalépésekor már bejegyzett egyesület és alapítvány a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt köteles a létesítő okiratát felülvizsgálni és szükség szerint módosítani a Ptk. szabályainak megfelelően. A jogszabály-módosítás tehát a létesítő okirat Ptk-nak való megfeleltetése tekintetében külön véghatáridőt - az eddigi 2017. március 15-i határidővel ellentétben - már nem ír elő.
• Fontos azonban, hogy azon szervezeteknek, amelyek a 2014. március 15. napjától hatályos Ptk. alapján működnek (tehát korábban már módosították létesítő okirataikat a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően), nem kell a 2017. január 1. napjától hatályos Ptk. szabályai okán újra módosítaniuk létesítő okiratukat. Ezen szervezetek esetében is irányadó azonban az a szabály, mely szerint a jövőben, az első létesítő okirat módosításkor kötelesek azt felülvizsgálni és szükség szerint módosítani a 2017. január 1. napjától hatályos Ptk. új szabályainak megfelelően.
• Szintén lényeges, hogy azok a szervezetek, amelyek 2017. január 1. előtt már meghozták döntésüket a Ptk. hatálya alá helyezkedésről, de a változásbejegyzési kérelmüket csak 2017. január 1. után nyújtották be vagy a bíróság hiánypótlási felhívásának a 2017. január 1. után meghozott döntéssel tesznek eleget, a Ptk. hatálya alá helyezkedésről szóló döntésük napján hatályos Ptk. szabályoknak kell megfelelniük és a kérelmüket is eszerint kell elbírálni.
• Változás az is, hogy a Ptké. módosított 11. § (3) bekezdése értelmében a szervezetnek már nem a bíróság általi jogerős nyilvántartásba vétel napjától kell az új Ptk. rendelkezéseit alkalmaznia, hanem a döntéshozó szerve által a Ptk. hatálya alá helyezkedésről meghozott döntés napjától.
• Az előbbi megváltozott szabályból és a Ptk. 3:21. § (3) bekezdéséből vezethető le az is, hogy ezentúl a vezető tisztségviselő (elnökségi tag, kuratóriumi tag, kurátor) képviseleti joga a megbízás elfogadásával létrejön, függetlenül attól, hogy a bíróság csak későbbi időpontban jegyzi be a képviselőt a nyilvántartásba.
• Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) egyes rendelkezései 2017. március 1. napjával módosultak. A módosítás az alábbi változásokat tartalmazza:
• Az ügyészi törvényességi ellenőrzés a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, sportegyesületek) felett általános jelleggel megszűnik (Ectv. 11. § (1)-(3), (5) és (7) bekezdéseket hatályon kívül helyezték). DE!!! A közhasznúsági kritériumok vizsgálata körében (Ectv. 49. §) és a külön törvényben meghatározottak szerint is megmarad (2004. évi I. törvény (sporttv.) 27. § (1) bek.; 1989. évi XXXIII. tv. (párttv.) 2. § (5) bek.; 1997. évi LXXXII. törvény (magánnyugdíjpénztár) 101. §; 1992. évi XLIV. törvny (MRP szervezet) 11. §, stb.) a jogosítványa.
• Előbbiből következik, hogy 2017. március 1. napját követően az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznúsági nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az ügyész majd pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt.
• Szintén az ügyész általános törvényességi ellenőrzési joga megszűnéséből fakad, hogy 2017. március 1. napját követően nem indítható az egyesület és az alapítvány megszűnésének megállapítására, illetve megszüntetésére irányuló peres eljárás. Ehelyett - többek között - az ügyész indítványára a bíróság nemperes eljárásban állapíthatja meg az alapítvány, illetve az egyesület esetében a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét.
• Mindezeken túl az ügyész törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a külön jogszabályban írt feltételek mellett.
• A szervezet a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének elmulasztása esetén ezentúl 10 000-től 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, míg korábban ez esetben törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából az ügyész értesítésének volt helye (Ectv. 30. § (5) bekezdés).
• A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) szintén jelentősen módosult 2017. március 1.napjával. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásával összefüggő eljárási szabályok változásáról ugyanezen menüpontban, külön dokumentumban olvashatnak.
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyesületekre vonatkozó szabályainak 2017. január 1. napjával történt módosításainak bemutatása

2017. március 6.

A Ptk. korábbi 3:71. § (1) bekezdése módosult - ezáltal a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei kikerültek a Ptk-ból

Ezentúl a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei: Ptk. 3:5. § a.)-d.) és f.) pontja (név, székhely, cél, alapító tagok, első vezető tisztségviselők) Elegendő ezek rögzítése, ha nem kívánnak a tagok eltérni a Ptk-ban meghatározott rendelkezésektől.

A vagyoni hozzájárulási kötelezettség eltörlése [Ptk. 3:65. § (4) bekezdés] - az egyesület létrejöttéhez a tag nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, de nem azt jelenti, hogy tagdíjat nem lehet előírni

Vannak "szükségszerűen kötelező" tartalmi elemek, ha

• a szervezeti egységét jogi személlyé kívánja nyilvánítani (3:63. § (5) bek.) - ezt az alapszabályban kell rögzíteni
• különleges jogállású tagságot kíván meghatározni (3.65. § (2) bek. - az alapszabályban kell a tag jogállását meghatározni
• a tagsági jogokat képviselő útján is lehet gyakorolni (3:65. § (3) bek.) - az alapszabályban kell erre felhatalmazást adni
• a tagkizárás jogintézményével élni kíván - a kizárást lefolytató szervet és a kizárás garanciális eljárási szabályait rögzíteni kell az alapszabályban (3:70. § (1) bek.)
• küldöttgyűlése van - küldöttek választásának módját, szabályait rögzíteni (3:71. § (4) bek.)
• közgyűlés elektronikus hírközlő útján is lehetséges (3.74. § (2) bek.) - meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, az alkalmazás feltételeit, módját
• vezető tisztségviselőként nem egyesületi tagot is akarnak választani (3:79. § (3) bek.) - felhatalmazás, maximum az elnökség 1/3-a
• a tag felvételéről való döntést az ügyvezető szerv (elnökség) hatáskörébe utalják (3:80. § m.) pont - felhatalmazás

A Ptk-beli kógens rendelkezések:

• 3:35-3:37. § - a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata keresetindítás szabályai
• 3:71. § (3) bekezdés - kizárólagos közgyűlési hatáskörök jelentősen leszűkültek, csak alapszabály módosítás maradt kizárólagos közgyűlési hatáskörben
• 3:72. § (1) bekezdés - a közgyűlés minimum évente egyszer ülésezik
• 3:74. § (5) bekezdés - érvénytelen határozat utóbb érvényessé nyilvánítása - egyhangúság
• 3:78. § (1) bekezdés - minimum három tagú elnökség létrehozása
• 3:78. § (3) bekezdés - elnökség határozathozatali szabálya, egyszemélyi döntés kizártsága
• 3.79. § (2) bekezdés - vezetői tisztségviselői megbízatás max. 5 évre szólhat
• 3:81. § - közgyűlés kötelező összehívásának esetei
• 3:82. § - felügyelő bizottság létrehozásának kötelező esetei
• 3:85. § (1) bekezdés - rendelkezés fennmaradó vagyonról
• 3:86. § - tisztségviselők felelősségi szabályai (szigorúbb lehet, enyhébb nem)
• 3:22. és 3:26. § - összeférhetetlenségi szabályok (szigorúbb lehet, enyhébb nem)

Beépítésre került szabályok

• a közgyűlés összehívásának és napirendjének részletszabályai
• a napirend kiegészítésének részletszabályai
• a közgyűlési meghívó, a jelenléti ív és a jegyzőkönyv tartalmi elemei

Új szabályok

• A nem szabályszerűen összehívott közgyűlés megtartható, ha a részvételre jogosultak ¾-e jelen van és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megtartásához - 3:74. § (3) bekezdés
• Érvénytelen határozat utóbb érvényessé nyilvánítható, ha a közgyűléstől számított 30 napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el (írásban kell dokumentálni)
• Deklarálásra került: bármely tag kérheti a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a határozat kivonat másolatát az ügyvezetéstől (3:75. § (5) bek.)
• A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásával összefüggő eljárási szabályok (Cnytv.) 2017. március 1. napjával történt módosításainak bemutatása

2017. március 6.

Lényeges változások:

• az elektronikus eljárásra kötelezettek köre bővül a közalapítványokkal (Cnytv. 8. § (1) bek.j) pont)
• az ún. székhelyhasználati engedélyt legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és - ehelyett - tulajdoni lapot csak akkor kell csatolni, ha a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa maga a szervezet (Cnytv. 21. § (1a) bek.)
• az elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő a kérelem lajstromozásának napján kezdődik (Cnytv. 28. § (3) bek.)
• ha elmulasztják a 60 napos benyújtási határidőt a változásbejegyzési kérelem esetében, akkor a bíróság a szervezetet 10 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja (Cnytv. 37. § (2) bek.) - a szervezetet, illetőleg az alapítvány esetében az alapító(ka)t bírságolhatja a bíróság
• alapítványok, egyesületek megszűnési eljárásainak változása
• ezentúl nem indítható az egyesület és az alapítvány megszűnésének megállapítására, illetve megszüntetésére irányuló peres eljárás
• ehelyett a bíróság nemperes eljárásban állapíthatja meg az alapítvány, illetve az egyesület esetében a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, mellyel összefüggésben bővül az eljárást kezdeményezők köre (kuratórium, egyesületi tag)
• az alapítvány, az egyesület és a sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelmének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés közzététele az országos névjegyzékben: (Cnytv. 51/A. §; 67. § (4)-(5) bek.)
• Eljárást gyorsító új szabályok:
• Hirdetményi kézbesítés bevezetése (Cnytv. 5. § (3)-(4) bek.)
• Kérelem módosítás kizártsága (Cnytv. 24. § (4) bek.)
• Megszűnik az ismételt hiánypótlás kibocsátásának lehetősége (Cnytv. 30. § (3) bek. - csak egyszer lehet hiánypótlást kiadni; nem kérhető újabb hiánypótlás kiadása)
• "Automatikus bejegyzés" az ügyintézési határidő túllépése esetén - egyelőre csak egyszerűsített eljárásban (15 + 30 nap után) - Cnytv. 32. § (2) bek.
• Mintaokiratok bővülése - Cnytv. 34. § (1) bek. (sportegyesületek): várhatóan 2017. szeptember 1-jétől lesz elérhető az erre irányuló kérelem nyomtatvány
• Jogorvoslati szabályok megváltozása (Cnytv. 46/A. - 46/B. §)
• egyesület, sportegyesület, alapítvány nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési és közhasznúsági kérelmének helyt adó döntés esetén a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek
• a végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a törvényben meghatározottak szerint pert lehet indítani a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a székhely szerinti törvényszék előtt

Eljárást gyorsító szabályok új egyesületeknél - avagy mit vizsgálhat a bíróság? (Cnytv. 67. §)

• Alapításkor a tagok törvényben előírt számát (egyesület) a tagjegyzék alapján
• Névkizárólagosság, névvalódiság és névszabatosság követelményét
• A szervezet létesítésére, ügyintéző szervére vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesülését (kizáró okok)
• A cél nem ellentétes-e a törvényi rendelkezésekkel

Törvényességi felügyeleti eljárás

• cégek mintájára került szabályozásra
• indulhat hivatalból vagy kérelemre
• a szervezet székhelye, ennek hiányában az utolsó bejegyzett székhelye szerinti törvényszék az illetékes
• elektronikus kapcsolattartás nem kötelező még akkor sem, ha egyébként az adott szervezet elektronikus kapcsolattartásra köteles
• Célja, hogy a bíróság intézkedéseivel a szervezet törvényes működését kikényszerítése
• Nemperes eljárás
• Okirati bizonyítás + személyes meghallgatás, írásbeli nyilatkozat
• Cnytv. 71/C. § - tartalmazza a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülményeket

Mire szolgál - a törvénysértő állapot megszüntetésére

• Létesítő okirat vagy annak módosítása, ill. a bejegyzett adat törvénysértő volta
• Létesítő okirat vagy annak módosítása, ill. a nyilvántartás nem tartalmazza a jogszabály által kötelezően előírt rendelkezéseket
• Nem tartja be a működésére vonatkozó szabályokat és/vagy a létesítő okiratban foglaltakat

Mire NEM szolgál?

• Nincs helye, ha az igény polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető
• Egyesületi tagok közötti jogviták, érdekviták elbírálására
• A szervezet gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi vizsgálatára nem terjedhet ki
• Nem indítható, ha felszámolás, kényszer-végelszámolás vagy egyszerűsített törlési eljárás alatt áll a szervezet
• Beszámoló készítési és letétbehelyezési kötelezettség elmulasztása miatt sem indítható

FONTOS tudnivaló:

• Ha a szervezet okot adott rá, akkor a felmerült költségeket viselni köteles, de az előlegezés a kérelmező feladata
• Határidőhöz kötött az eljárás megindítása (az eljárásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 nap, max. 1 év - ez jogvesztő)

Ki indíthatja?

• Ügyész
• A szervezet tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság, közigazgatási szerv
• Akinek jogi érdeke fűződik hozzá és ezt igazolja
• Akit erre jogszabály kötelez.

A bíróság intézkedései a törvényességi felügyeleti eljárásban:

• Felhívás intézése a szervezethez és a törvénysértő állapot megszüntetésének igazolására felhívás
• Ha nem vezet eredményre → a szervezet, képviselő bírságolása (10 000 forinttól 900 000 forintig terjedően)
• Megsemmisítheti a szervezet által hozott határozatot és határidő tűzésével új határozat hozatalát rendelheti el
• Összehívhatja a döntéshozó szervet vagy erre megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki
• legfeljebb 90 napra felügyelőbiztost rendelhet ki
• A szervezetet megszüntetheti