Már csak 22 nap a tisztújító küldöttgyűlésig

A társadalmi, ifjúsági és honvédelmi alelnök feladatköre meglehetősen összetett, ám a feladatok között mindig prioritást élvez az ifjúsággal kapcsolatos tevékenység – ezzel az alapvetéssel kezdte összefoglalóját Horváth Róbert, az Országos Polgárőr Szövetség társadalmi, ifjúsági és honvédelmi alelnöke.

Az OPSZ elnöke és elnöksége, illetve a vármegyei szövetségek is folyamatosan építik társadalmi kapcsolataikat. A polgárőrség honvédelmi kapcsolatai terén is kihasználja a lehetőségeit, a honvédség kadétprogramja például megfelel a fiataloknak, anyagilag jól támogatott, ezért a polgárőrség honvédelmi nevelő tevékenységére kisebb hangsúlyt kell fektetnünk.

Az, hogy a polgárőrség átlagéletkora meglehetősen magas, nem titok. Éppen ezért kiemelten fontos a fiatalok bevezetése a polgárőrségbe. Ehhez meg kellett szervezni olyan útvonalakat, amelyeket követve a fiatalok odatalálnak a szervezethez – ilyenek például az általános iskolákban tartott polgárőr előadások, az iskolai közösségi szolgálat és az ifjú polgárőrök intézménye.

Az elmúlt öt esztendőben megújult az Országos Polgárőr Ifjúsági Tagozat elnöksége. A tagozat elnökének vezetésével sikerült olyan személyeket találni, akik aktívak és tevékenységükkel hozzájárulnak a célok eléréséhez, így ma már képesek rendezvények önálló szervezésére és az ifjú polgárőrök szakmai vezetésére.

A szakterület egyebek mellett célul tűzte ki, hogy ifjúsági centrumokat alakít és tart fenn a középfokú oktatási intézményekben. Ezen a téren felemások az eredmények: akadnak olyan intézmények, amelyekben kimagaslóan jól működik az ifjúsági centrum, de vannak olyanok is amelyekben csupán vegetálnak, netán már meg is szűntek, vagy a megszűnés küszöbén állnak. Ezért életbevágó, hogy a polgárőrség találjon olyan tanárokat, aki felvállalják a fiatalok vezetését, időt, energiát szánnak erre.

Az OPSZ két évvel ezelőtt megteremtette az ifjúsági referens státuszt azzal az elhatározással, hogy olyan fiatal polgárőrök kapjanak felkészítést, akik azután foglalkozni tudnak az ifjú polgárőrökkel, ismerik a korosztályi sajátosságaikat, meg tudják szólítani és azután be is tudják vonzani az egyesületekbe a fiatalokat, illetve érdemben segíteni tudják a járási koordinátorokat az ifjúsággal kapcsolatos feladatok elvégzésében. Az eredmények ezen a területen is vegyesek.

Évente visszatérő program, hogy az ifjúsági tagozat vezetésével a polgárőrség nyáron szakmai táborokat szervez. Ezek során a fiatalok polgárőr szakmai ismeretekre tesznek szert, bepillantást nyernek a konfliktuskezelés alapjaiba és megismerkednek egy önvédelmi rendszerrel is.

Ami a jövő feladatait illeti: tovább kell tökéletesíteni azokat a módszereket, amelyek segítségével a fiatalok megtalálják a polgárőrséget, meg kell tanulni befogadni a fiatalokat az egyesületekbe, és ha már ott vannak fel kell ismerni, hogy az egyesületi alapfeladatokon kívül mi az, amelyeket a fiatalok örömmel elvégeznek, és azokat kell rájuk bízni. Ez lehet például a számítógépes csalások, a bankkártyákkal elkövetett csalások megelőzése, idősek felvilágosítása ezekről a veszélyekről.

Összességében elmondható, hogy a polgárőrségnek kell, hogy legyen egy olyan jövőképe, amelyben egységes, jól működő szervezetet vizionál. Méghozzá egy olyan polgárőrséget, amelyben meghatározó szerepe van a fiataloknak.

Forrás: https://opsz.hu/