Nagy sikerrel zárult az év kiemelt polgárőr projektje
Nyolc hónap alatt országszerte 993 polgárőr egyesület vett részt az Országos Polgárőr Szövetség idei legnagyobb projektjében, az Energiaügyi Minisztérium 200 millió forintos támogatásával végrehajtott illegális hulladéklerakók felderítésében. "Ahogy eddig minden állami megbízatásunkról és önkéntes vállalásunkról, erről a programról is elmondhatjuk: Sikerült. Megcsináltuk" – mondta az október 25-én, Mórahalmon megtartott projektzáró rendezvényen dr. Túrós András, az OPSZ elnöke.
Nógrádi Zoltán, a program zárórendezvényének otthont adó Mórahalom polgármestere régi, kipróbált partnerekként köszöntötte a polgárőröket, akikre mindig számíthatott a város, és akik számíthatnak a város támogatására.
Poór Gyula, az OPSZ Környezetvédelmi alelnöke, a Somogy Vármegyei Polgárőr Szövetség elnöke ismertette a projekt számait. Eszerint: a március 22-én szintén Mórahalmon útjára indított programhoz országosan 993 polgárőr egyesület csatlakozott, 26 ezer polgárőr vett részt tevőlegesen az illegális lerakatok felderítésében.
4000 illegális hulladéklerakót azonosítottak az akció kezdetétől napjainkig, ezekben 15 ezer köbméter, részben környezetre káros, illetve veszélyes anyagnak minősülő hulladék halmozódott fel.
A polgárőrök 1200 önkormányzatnál tettek bejelentést a területükön talált lerakatok miatt, ami azt jelenti, hogy a polgárőrség akciója az ország önkormányzatainak mintegy felének a területén talált illegálisan lerakott szemetet.
A HulladékRadarban 3200 szemétlerakatot regisztráltak.
324 esetben tettek bejelentést közvetlenül a rendőrségnek a szemetelők tettenérése, vagy azonosítása miatt.
Az illegális hulladéklerakatok felderítésében a Zala, a Csongrád-Csanád és a Bács-Kiskun vármegyei polgárőrök jártak az élen.
Minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetettünk, mondta Horváth Róbert Zala vármegyei elnök. Drónt, vadkamerát – és megelőzési céllal még ki is tábláztuk a felderített lerakatok környékét, hogy a területet a polgárőrség kamerákkal megfigyeli.
Batiz István, a polgárőrség Csongrád-Csanád vármegyei elnöke arról számolt be, hogy ők – mivel a migrációs nyomás az év jelentős részében kissé enyhült – lovasokkal, kutyás polgárőrökkel és három drónnal keresték az illegális lerakatokat. A felderítésekről azonnal és közvetlenül az önkormányzatokat értesítették. Ők két-három napon belül intézkedtek is a szemét elszállításáról.
Csorba Sándor, az OPSZ Határvédelmi Tagozatának elnöke, egyben a Bács-Kiskun Vármegyei Polgárőr Szövetség elnökhelyettese felszólalásában rámutatott: "A tisztítsuk meg a határövezetet" elképzelés jelentőségét az adta, hogy a migrációs útvonalakon az illegális bevándorlók hatalmas mennyiségű veszélyes hulladékot is elszórnak, aminek az eltakarítása közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból is fontos.
Endrődi Istvánnak, az OPSZ gazdasági igazgatójának a tájékoztatása szerint, az Energiaügyi Minisztérium 200 milliós támogatását az egyesületek szabályosan használták fel. Megköszönte a tárca segítségét az olyan esetekben, amikor felvetődött például a kérdés: a lovak "üzemanyagát" (abrakát) miként lehet elszámolni.
Kardos Pál, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke emlékeztetett: a polgárőrök fellépése a tisztább környezetért másokat is arra sarkalt, hogy tegyenek a környezetükért. Sokan csatlakoztak a budapesti polgárőrök szemétszedő akciójához, amikor látták, hogy ők kedvelt kirándulóhelyeik megtisztításáért dolgoznak.
Polyák Zsolt, Csongrád-Csanád Vármegye rendőrfőkapitánya – aki maga is részt vett a hulladéklerakatok felszámolásában a projekt kezdetén – leszögezte: a polgárőrség nélkül a rendőrség félkarú óriás lenne, nagy szükségük van az önkéntesekre a hétköznapokban.
Reszegi Rita, az OPSZ Lovas tagozatának az elnöke szerint, a lovasokat nem válthatja ki a technika, még a drónok sem, ugyanis a ló szinte bárhová képes elvinni lovasát, aki ott azonnal teheti is amit tennie kell.
A projektet Magyarország Kormánya képviseletében 200 millió forinttal támogató Energiaügyi Minisztérium nevében Raisz Anikó, környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára példaértékű és környezetvédelmi szempontból is nagy jelentőségűnek ítélte a programot.
Magyarország kormányának kiemelt célja a környezetszennyezés megakadályozása, a fenntartható fejlődés támogatása és az átállás a körforgásos gazdaságra, mondta. "Szeretnénk egy olyan rendszert létrehozni, amelyben a hulladék érték, amelyben megelőzhető, hogy a képződő hulladék kockázatot jelentsen a környezetünkre, és amely mozgatórugója lehet a körforgásos gazdaságra átállásnak".
"Ez is sikerült!", szögezte le dr. Túrós András, az OPSZ elnöke. "Mint minden állami megbízatásunkat és önkéntes vállalásunkat, ezt a programot is lelkesen, társadalmi felelősségvállalással hajtottuk végre.
Dr. Túrós András emlékeztetett rá, kezdetben voltak kétkedők, tiltakozók, akik úgy ítélték meg, az illegális hulladéklerakatok felderítése már nem tartozik a polgárőrség kompetenciájába. "Dehogy nem!", jegyezte meg az elnök. Emlékeztetett rá, hogy a bűnözés először mindig ott üti fel a fejét, ahol betörik a házak ablakait, megszűnik a közvilágítás, ahonnan nem takarítják el a szemetet.
A projektről szólva az OPSZ elnöke elmondta, a polgárőrség jelentősen túlteljesítette vállalását. Az eredeti cél minél több illegális lerakat felderítése volt. És ahol lehetséges, az elkövetők tettenérése. Azonban a polgárőrök sok helyen a hulladék összegyűjtését, a lerakatok felszámolását is elvégezték.
De még ennél is tovább mentek. Dr. Túrós András szerint a polgárőrség akciója mozgósította a településeket is. A külterületi földek tulajdonosai a legkülönbözőbb módon segítették a polgárőrök munkáját . "Bátran kijelenthetjük, hogy az akciónak komoly mozgósító, összefogásra ösztönző, közösségteremtő hatása is volt".
Az elnök sikeresnek értékelte a projektet és jelezte, hogy a polgárőrök felkészültek az újabb állami felkérések teljesítésére, illetve jövőre a gyermek- és ifjúságvédelemre, illetve az ezzel kapcsolatos programokra koncentrálnak fokozottabban.
F. Gy. A
Fotó: Toroczkay Michaella