Selejtezési szabályzat

A jelen szabályzat az Országos Polgárőr Szövetség tulajdonában levő vagyontárgyak rendszeres feltárására, hasznosítására, leértékelésére és selejtezésére vonatkozó eljárási szabályokat rögzíti.

Hatályba lép: 2015. október 1.

Készült: 7 példányban

Kapják:

1. OPSZ elnöke
2. OPSZ FB elnöke
3. gazdasági elnökhelyettes
4. gazdasági igazgató
5. könyvvizsgáló
6. könyvelő
7. Irattár

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A jelen szabályzat az Országos Polgárőr Szövetség tulajdonában levő vagyontárgyak rendszeres feltárására, hasznosítására, leértékelésére és selejtezésére vonatkozó eljárási szabályokat rögzíti.

A selejtezési szabályzat előírásai nem vonatkoznak a Szövetség iratainak selejtezésére, ezekre a külön jogszabályok rendelkezései, ill. az iratkezelési szabályzat vonatkozik.

II.

A SELEJTEZÉST VÉGZŐ SZERV

A selejtezésre kerülő vagyontárgyak köréről az OPSZ Elnök, illetőleg bármely munkavállaló kezdeményezésére, a Gazdasági Igazgató javaslatának figyelembe vételével minden naptári év végét megelőzően dönt (a leltározást megelőzően).

III.

A SELEJTEZÉS ESETEI

A felesleges vagyontárgyak körét rendszeresen fel kell tárni, ennek ismérveit eszközcsoportonként meg kell határozni, a később már nem hasznosítható vagyontárgyakat, eszközöket írásban rögzíteni kell.

3.1. A nem hasznosítható vagyontárgyak, eszközök köre

3.1.1. Tárgyi eszközök (gépek, berendezések) selejtezhetővé válhatnak:

- fizikai elhasználódás miatt;

- elavulás, korszerűtlenné válás folytán;

- ha a helyreállítás aránytalan költségtöbbletet jelentene és ennek megtérülése nem várható;

3.1.2. Készletek selejtezhetővé nyilváníthatóak:

- azok a tartalék alkatrészek és egyéb tartozékok, amelyek az állóeszközök kiselejtezése vagy értékesítése következtében maradtak vissza, ha eredeti rendeltetésüknek megfelelően már nem használhatók vagy nem értékesíthetők.

IV.

A SELEJTEZÉS MÓDJA

4.1. A rendszeres selejtezést a Szövetség Elnöke irányítja és ellenőrzi, végrehajtása a megbízott munkatárs ügykörébe tartozik.

4.2. A megbízott a feleslegesnek minősített vagyontárgyakról, eszközökről jegyzéket vesz fel. A jegyzékben fel kell tüntetni: a vagyontárgyak megnevezését; a jellemző műszaki adatokat (típus, gyártási szám, azonosító jel stb.); ha van egyéb (leltári) azonosító számát; a mennyiségi egységet; a nyilvántartási árat, a selejtezés okát.

4.3. A jegyzéket legalább két példányban kell elkészíteni.

V.

A SELEJTEZÉSI ELJÁRÁS

5.1. A Gazdasági Igazgató a hozzá beérkezett - feleslegesnek minősített vagyontárgyakról szóló - jelentéseket, azok átvételét követő 30 napon belül köteles egyeztetni és döntést hozni.

5.2. A feleslegesnek minősített eszközök adatait a bizottság a könyvelésnek küldi meg, ahol 5 napon belül a jegyzék megfelelő tételeihez eszköz-nemenként fel kell vezetni az eszközök nyilvántartási egységárát.

5.3. A Szövetségen belül már nem hasznosítható vagyontárgyak kezelésére, hasznosítására illetve selejtezésére a Gazdasági Igazgató tesz javaslatot.

5.4. Veszélyes anyagok selejtezését a jogszabályok szerint kell végrehajtani. Veszélyes anyagok selejtezésének módjai: gyártó részére történő visszaszállítás, veszélyes hulladékbegyűjtő pontra történő leadás, illetve veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozó cégnek történő értékesítés. Amennyiben a veszélyes hulladék értékesítésre kerül, abban az esetben a vevő nyilatkozik, a megvásárolt veszély anyag további feldolgozását, illetve megsemmisítését illetően.

VI.

A FELESLEGES ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSE (ELADÁS, ÁTADÁS, BÉRBEADÁS)

6.1. Törekedni kell arra, hogy a felesleges vagyontárgyakat a Szövetség értékesítse. Az értékesítésről szóló szerződésnek tartalmaznia kell az átadás időpontját, a fizetés határidejét és módját. Az így értékesített vagyontárgyak esetén részletfizetési vagy egyéb kedvezmény nem adható.

6.2. A felesleges vagyontárgyak értékesítési árát az OPSZ Elnöke állapítja meg. Abban az esetben, ha az ármegállapítás elmaradt, az eszközök egyedi árát állóeszközök, fogyóeszközök esetében a nettó nyilvántartási áron kell értékesíteni.

Ha a megállapított áron az értékesítés eredménytelen, úgy az alacsonyabb áron, illetve minimumáron történő újabb értékesítéshez az Elnök külön engedélye szükséges. Az értékesítés lebonyolításának szabályszerűségéért, a pénzügyi és számviteli előírások betartásáért az Gazdasági Igazgató felel.

6.3. A felesleges eszközök értékesítése történhet gazdálkodó szervezetek, egyéb jogi személyek részére, ill. magánszemélyek részére egyaránt. A vásárlásról minden esetben adás-vételi szerződést kell készíteni.

6.4. Térítésmentes átadásra (módja, eszközök típusai) a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

6.5. Amennyiben jogszabály megengedi, úgy a feleslegessé vált eszközöket a Szövetség más szervezetnek, magánszemélynek bérbe adhatja, az Elnök engedélyével ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett bérleti szerződéssel. A bérbe adott eszköz bérleti díját úgy kell meghatározni, hogy az legalább a tervezett értékcsökkenés összegét elérje. A bérbe adott eszközök nyilvántartásáról a Szövetség könyvelője gondoskodik, azok a szerződés hatálya alatt az eszköznyilvántartásból nem törölhetőek.

VII.

A SELEJTEZÉS, A MEGSEMMISÍTÉS

7.1. Ha a vagyontárgy hasznosítása értékesítés vagy bérbeadás útján sem lehetséges, úgy a selejtezést - a Gazdasági Igazgató írásbeli javaslata alapján - az Elnök engedélyezi.

7.2. A selejtezés során a felesleges vagyontárgyakat a nyilvántartásból kell törölni; vagy elkülönített nyilvántartásba kell venni; továbbá tételes bontásban kimutatásban szerepeltetni, amíg azokat a Szövetség valamilyen formában nem hasznosítja, vagy a megsemmisítési eljárás keretében meg nem semmisíti.

A selejtezési eljárás lefolytatása nem jelenti a felesleges vagyontárgy fizikai megsemmisítését vagy használatra alkalmatlanná tételét, kivéve, ha azt hatósági előírás kötelezően rendeli el. A selejtezési eljárásba, amennyiben az szükséges, további szakértőket is be lehet vonni.

7.3. A selejtezési eljárás alá vont vagyontárgyakat elkülönítetten kell nyilvántartani és meg kell jelölni.

7.4. A Gazdasági Igazgató ellenőrzi, hogy selejtezés alá vont vagyontárgy hasznosítására vonatkozó eljárás szabályszerű volt-e; a rendelkezésre álló iratok megfelelőek-e. Amennyiben nem szabályosan jártak el, illetve ha az értékesítés lehetősége fennáll, úgy a Gazdasági Igazgató a selejtezés iránti kérelmet elutasítja.

7.5. A selejtezési eljárásról a Selejtezési Bizottság eszköz fajtánkénti elhatárolásban jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:

- az eljárást lefolytató Bizottság jelenlévő tagjait,

- az eljárás során felhasznált dokumentáció felsorolását,

- a selejtezés helyét és idejét,

- a selejtezett vagyontárgy megnevezését (azonosító adatait; nyilvántartási adatait és mennyiségét, egységárát), a selejtezett mennyiséget és értékét,

- ha történt hulladék-bevételezés, annak értékét és bizonylatának adatait,

- a selejtezett eszköz további kezelésére vonatkozó előírásokat,

- a megsemmisítés módját.

A selejtezésről legalább 4 példányban készített jegyzőkönyvet a Bizottság minden tagjának alá kell írni, melyet a selejtezett eszköztől függetlenül át kell adni a könyvelésnek, míg egy példányt a bizottság köteles megőrizni, a selejtezés során keletkező egyéb iratokkal együtt.

7.6. Ha jogszabály kötelezővé teszi, akkor el kell rendelni a selejtezett vagyontárgyak megsemmisítését. Ezen túlmenően, ha szükséges a Bizottság javasolhatja a megsemmisítést, melyről az Elnök dönt.

A megsemmisítést a Bizottság vagy kijelölt tagjának jelenlétében kell végrehajtani. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell:

- a jelenlevők nevét,

- a megsemmisített vagyontárgy megnevezését és egyéb azonosítási számát, a vagyontárgyra vonatkozó bizonylatok számát

- a selejtezés helyét és idejét és a megsemmisítés módját.

A megsemmisítésről legalább 4 példányban készült jegyzőkönyvet minden jelenlévőnek alá kell írnia, melyet át kell adni a könyvelésnek, míg egy példányt a Bizottság köteles megőrizni.

III.

A LEÉRTÉKELÉS

Minden évben a Szövetség tulajdonát képező illetve kezelésében vagy használatában lévő vagyont az erre vonatkozó jogszabályok szerint kell értékelni illetve a mérlegben feltüntetni.

Azokat az eszközöket, amelyek az előírásoknak nem felelnek meg vagy eredeti rendeltetésük szerint nem használhatók, csökkent értéken - de legalább anyagáron (hulladékként) -, míg a kiselejtezett készleteket haszonanyag-áron vagy hulladék anyagáron lehet, illetve kell felvenni és a mérlegben szerepeltetni.

Az itt nem szabályozott kérdésekre (selejtezési és eszköz-nyilvántartási) a hatályos jogszabályok előírásai szerint kell alkalmazni.